A C-vitamint eredetileg a skorbut betegség megelőzésére szedték a tengerészek és azok, akik hiányosan táplálkoztak. Másik elnevezése (aszkorbinsav, vagyis „skorbut elleni sav”) épp erre utal.

Dr. Szent-Györgyi Albert a növények sejtlégzését vizsgálta épp, amikor egy újszerű anyagot fedezett fel. Szegeden, ahol dolgozott, sok paprikát termeltek, így első dolga volt, hogy megfigyelje, talál-e C-vitamint ebben a növényben. Meglepő eredményt kapott: nagy mennyiségű C-vitamint sikerült kinyernie. 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért.

Ma már tudjuk, hogy e vitaminnak nagyon sok áldásos hatása van. Antioxidáns tulajdonságának köszönhetően semlegesíti a káros szabadgyököket, így késlelteti a sejtek öregedését. Segíti a vörösvérsejtek szintézisét és a vas felszívódását, védi és erősíti az érfalakat. Ellenállóvá teszi szervezetünket a gyakori fertőzésekkel szemben. Harcol a megfázás, az influenza ellen: ha akkor szedünk C-vitamint, amikor az első tünetek jelentkeznek, lerövidíthetjük a betegség időtartamát, vagy enyhíthetjük a tüneteket.

És ha kevés van belőle? Íme a hiánytünetek: gyakori megfázás, fertőzésekre való hajlam, gyengeség, nyálkahártya-vérzékenység.

A C-vitamin tehát nélkülözhetetlen számunkra, ám szervezetük nem tudja maga előállítani, így nekünk kell gondoskodnunk a beviteléről. Pontosan mennyiről? Eleinte úgy tartották, hogy napi 60 mg-ra van szükségünk belőle. A környezetszennyezés és a helytelen táplálkozás miatt azonban ma már ennél több az ideális mennyiség. Hogy mennyi, az nagyban függ az életmódunktól, aktuális állapotunktól. Az igényt megsokszorozza egy egyszerű nátha vagy a dohányzás is.

Szent-Györgyi Albert például naponta 1000 milligramm C-vitamint szedett, ehhez képest a ma átlagembere jó, ha ennek huszadrészéhez hozzájut. Nem csoda, hiszen pusztán étkezéssel igen nehéz a felnőttek számára ajánlott 80 mg napi C-vitamin-mennyiséget biztosítani. A szükséglet egyénenként változó, befolyásolja a kor, a nem és az életmód is.

Vitaminunk jó forrása a csipkebogyó, a citrusfélék, a zöldpaprika, a káposzta, a torma, a spenót, de ma már sokféle tabletta, film- és rágótabletta is létezik, amivel megfelelően kiegészíthetjük a táplálkozásunkat.